Klíma
tudástár
A legfontosabb tudnivalók a modern klímákról
Ingatlanod klímarendszerrel való felszerelésekor számos tényezőt figyelembe kell venned. Persze a legkényelmesebb
és leghatékonyabb az, ha a tervezéstől a kivitelezésig szakértőkre bízod az ügyet, de tudástárunk segítségével
te is könnyedén képbe kerülhetsz az alapfogalmakkal és a tervezés vezérelveivel.
Így garantált, hogy az igényeidnek valóban megfelelő rendszer biztosítja majd a komfortos hőmérsékletet,
és hogy mind az egyszeri, mind a hosszútávú kiadásaidat alaposan megtervezheted.
A klímák világának alapfogalmai
Split vagy multi? Fűtésre optimalizált, inverteres, COP-SCOP?
A klímakészülékek tengerében való hatékony tájékozódáshoz először is tisztáznunk kell néhány alapfogalmat.
Ez biztosítja majd, hogy a számodra megfelelő irányban keresgélj és tudd, milyen paraméterekre célszerű odafigyelni.
Klímatípusok
- Split klíma
A (mono-)split klímák a legszélesebb körben használt légkonditípusok. A split, azaz osztott elnevezés tulajdonképpen annyit takar, hogy a berendezés összességében 1 darab kültéri és 1 darab beltéri egységből áll.
Ez az a felállás, amikor a beltéri egységet az ingatlan hűteni kívánt helyiségében, legtöbb esetben az oldalfalak valamelyikén fixen helyezzük el, a kültérit pedig az ingatlan külső falán vagy a fal tövében a földön.
Hallhattad már azt a kifejezést is, hogy „szendvics”-klíma. Ez nem egy eltérő, speciális klímatípus, hanem a split klímák szerelésének egy népszerű módja. Ilyenkor a kültéri egységet a fal külső oldalán pontosan ott helyezzük el, ahol belül a beltéri van, akárcsak a fenti képen. Előnye, hogy nem kell több méteren át vezetni és csatornázni a két egység összeköttetéseit.
A split klímák előnye, hogy a maguk nemében olcsók, esztétikusak, működésük és
energiafelhasználásuk hatékony, valamint hogy a „zajosabb kültéri egység külön helyezkedik
el, így senkit sem zavar.
Hátrányuk, hogy annyi kültéri-beltéri párosra van szükségünk, ahány egymástól elzárt helyiséget hűteni/fűteni szeretnénk az ingatlanban. Bár bizonyos szempontból ez is inkább előny, mert árban is kedvezőbb, mint a multi-egységek (lentebb) és beszerelésük is könnyebb.
Abban az esetben, ha nincs lehetőség, vagy esztétikai okokból nem szeretnénk az oldalfalon elhelyezni a beltéri egységet (pl.: tetőtér), a mennyezeti és parapet-klímák (földre helyezhető)
kínálhatnak megoldást.
- Multi-split klímák
A multi-split berendezések is az osztott klímák családjába tartoznak, azzal a nagy különbséggel, hogy egyetlen kültéri egységre akár 2-5 (ipari felhasználásúaknál több is) beltéri egység is köthető. Egy kültérihez többféle beltéri egységet is felszerelhetünk (oldalfali, mennyezeti, parapet stb.) és a beltéri egységeket eltérő hőmérsékletre is beállíthatjuk. Azonban fontos megemlíteni, hogy az egyik helyiségben fűteni egy másikban pedig hűteni nem lehet egy időben!
Azt hihetnénk, hogy ennek nagy előnye az árában keresendő, de ez sajnos nem így van. A legtöbb esetben pénztárcabarátabb a több mono-splittel szerelés, általában ugyanis a multi-split kültéri egységek ára, beszerelési és javítási költsége is magasabb.
Nagy előnyük valójában a kültéri helytakarékosságban rejlik, hiszen előfordulhat, hogy nincs elegendő hely több kültéri egységnek, illetve egyesek esztétikusabbnak tarthatják, ha csupán egyetlen kültéri egység „rontja” otthonuk külső megjelenését.
Fontos tudni, hogy a multi-split rendszerek kiépítése több időbe telik és nagyobb kihívás lehet,
hiszen egyes beltéri egységeket az ingatlan távolabbi pontjairól kell összekötni a kültérivel.
Emiatt alaposabb tervezésre és hosszabb csőrendszer kiépítésére van szükség és igen bonyolult helyzetek is előállhatnak a csőelvezetés tekintetében.
Legnagyobb hátrányként az üzembiztonságot emelnénk ki. Ez alatt azt értjük, hogy ha az egyik beltéri egység meghibásodik, az a teljes rendszer leállásához vezet.
Ha multi-split rendszer kiépítésében gondolkozol, nem árthat, ha fontolóra veszed a jövőbeli bővítés lehetőségét. Kialakításából adódóan, minden kültéri egységnél meg van határozva, hogy hány beltéri köthető rá. Ez lehet maximum 2, 3, 4 és így tovább. A maximumnál kevesebb beltéri egységgel is működtethetőek, de többet nem lehet rájuk kötni.
Ezért, ha van egy helyiség, amibe egyelőre nem szeretnél beltéri egységet helyezni, de ez később változhat, érdemes lehet „eggyel nagyobb” kültérire beruházni.
- Légcsatornás klímák
A légcsatornás – más néven központi vagy rejtett – klímák is osztott rendszerűek, tehát kültéri
és beltéri egységből állnak. Sajátossága, hogy egyetlen nagy teljesítményű beltéri egységgel
egy nagyobb, több helyiségre osztott ingatlan hőmérséklete is szabályozható vele.
Legtöbbször nagyobb üzlethelyiségekben, bevásárlóközpontokban, szállodákban és bankokban
találkozhatunk ezzel a megoldással, de egyre közkedveltebb megoldássá válik családi házak és
lakások esetén is.
Hűtésre, fűtésre, sőt, szellőztetésre is alkalmasak. A külön helyiségekbe történő légbefúvás egy kiépített csatornarendszeren keresztül valósul meg. Emiatt a rendszer telepítése még építkezési épületről van szó, szintén könnyebb dolgunk van, ha az könnyűszerkezetes, vagy könnyűszerkezetes födémmel vagy álmennyezettel rendelkezik.
Előnyük az esztétikum, azaz hogy a hűteni/fűteni kívánt helyiségben csupán egy padlón, mennyezeten vagy oldalfalon elhelyezett szellőzőrácsot láthatunk belőlük, melyek sokféle színben és formában elérhetőek, így a szoba stílusához igazíthatóak.
Továbbá számos kiegészítő modult építhetünk beléjük, például szűrőket, szellőztető modult, zónavezérlőket stb.
Hátrányuk a kiépítés költsége, mely akár a klímaberendezés 2-3-szorosára is rúghat, illetve bizonyos adottságú ingatlanok esetén maga a kiépítés nehézsége.
Továbbá számos kiegészítő modult építhetünk beléjük, például szűrőket, szellőztető modult, zónavezérlőket stb.
Hátrányuk a kiépítés költsége, mely akár a klímaberendezés
2-3-szorosára is rúghat, illetve bizonyos adottságú ingatlanok esetén maga a kiépítés nehézsége.
- Mobil- és ablak klímák
A mobil és ablak klímákat többnyire olyan helyeken alkalmaznak, ahol nem kívánatos vagy nem lehet kültéri egységet felszerelni (pl. éttermek, kisebb üzletek, műemlék jellegű épületek, nyaralók).
Előnyük, hogy olcsók, valamint a könnyű elhelyezhetőségük. Illetve mobilklímáknál a mozgathatóság. Hátrányuk, hogy zajosabbak, mint egy osztott klíma beltéri egysége, kisebb a teljesítményük, és hogy a hő- és kondenzvízelvezetést ezeknél a készülékeknél is meg kell
oldani.
Mit jelent az „inverteres” klíma kifejezés?
Mindenekelőtt tisztázni szeretnénk, hogy ma már nem igazán kell külön odafigyelnünk rá, hogy inverteres klímát vásároljunk, ugyanis a forgalomban lévő termékek 99%-a az. Elég, ha arra figyelünk, hogy megbízható kereskedőtől szerezzük be a készüléket.
A régebbi típusú, nem inverteres (on-off) klímák működési elve egy egyszerű szabályon alapult: bekapcsolt állapotban non-stop 100%-os teljesítménnyel dolgozott a kompresszor. Az inverteres klímák ettől merőben eltérően működnek, hiszen egy hőérzékelő szenzor és egy elektronikus szabályozású inverter (feszültség-átalakító) segítségével képesek folyamatosan szabályozni a teljesítményüket.
Ez lehetővé teszi, hogy mindig éppen akkora teljesítményen működjön a kompresszor, amekkorára szükség van a kívánt hőmérséklet eléréséhez. Ha a belső hőmérséklet közelít a készüléken beállítotthoz, a teljesítmény – és ezáltal az energiafelhasználás – csökken. Ez a funkció teszi lehetővé, hogy a modern klímák 30-40%-kal energiahatékonyabban működjenek, mint elődjeik.
Ne kapcsolgassuk ki-be a készüléket. Folyamatosan működtessük egy optimális hőfokon, ami ideális esetben maximum 8-10 fokkal alacsonyabb, mint a kinti hőmérséklet. Gyakori hiba, hogy bekapcsoláskor a gyors lehűlés érdekében a lehető legalacsonyabb hőfokon működtetjük a készüléket, aztán már-már elkezdünk fázni és kikapcsoljuk. Ilyenkor inkább emeljük kellemes szintre a hőfokszabályozót.
Az inverteres klímák így tudnak a lehető leghatékonyabban működni.
Az optimális működéshez szintén elengedhetetlen, hogy a helyiség adottságainak megfelelő teljesítményű készüléket válasszunk. Ha kisebbet szereltetünk fel, az értelemszerűen mindig magas teljesítménnyel fog működni, hogy „ledolgozza hátrányát”.
Energiahatékonyság (COP, SCOP, EER, SEER)
A klímaberendezéseknél fontos szem előtt tartani, hogy a készülék által felvett elektromos energia nem egyenlő a leadott hűtési vagy fűtési teljesítménnyel. Az energiahatékonysági értékek mutatják meg, hogy 1 kW elektromos energia felhasználásával hány kW hűtési vagy fűtési energiát képes leadni az adott készülék, azaz hogy milyen hatékonyságot érhetünk el.
A klíma kiválasztása előtt, érdemes alaposan megvizsgálni ezeket az értékeket, hiszen ezeken alapszik majd a készülék teljesítménye és működési költsége. Minél magasabbak az értékek, annál gazdaságosabb lesz a berendezés.
EER – Hűtési hatékonyság:
Az EER érték azt mutatja, hogy mekkora hűtőteljesítményt nyújt a klímaberendezés a befektetett elektromos áramból egy meghatározott, állandó külső és belső hőmérséklet mellett.
COP – Fűtési hatékonyság:
A COP érték azt mutatja, hogy mekkora fűtőteljesítményt nyújt a klímaberendezés a befektetett elektromos áramból egy meghatározott, állandó külső és belső hőmérséklet mellett.
SEER – Szezonális hűtési hatékonyság:
A SEER érték arról ad információt, hogy egy klímaberendezés mekkora hűtőteljesítményt képes
előállítani a felhasznált elektromos áramból egy adott hűtési szezon során. Ez figyelembe veszi a hűvösebb és melegebb napokat is.
SCOP – Szezonális fűtési hatékonyság:
Az SCOP érték azt mutatja meg, hogy egy klímaberendezés mekkora fűtőteljesítményt képes előállítani az elektromos áramból egy adott fűtési szezon során, figyelembe véve a hidegebb és enyhébb napokat is.
A SEER érték Európa-szerte egységes, míg az SCOP értéket három különböző éghajlati régióra bontva határozzák meg. Ez a fenti kép jobb oszlopában figyelhető meg. A melegebb országokat narancs, a hazánkhoz hasonló éghajlatúakat zöld, míg a hidegebbeket kék színnel jelölik.
Az energiateljesítmény attól függ mely területen használjuk a készüléket, ezért az energiacímkén található értékek közül mindig a saját régiódnak megfelelő teljesítményt kell figyelembe venned.
A klímavásárlás
10 legfontosabb szabálya
Az alábbiakban összegyűjtöttünk 10 olyan szabályt és szempontot, amelyeket mindenképpen érdemes észben tartani, amikor klímát tervezel vásárolni. Megtudhatod, hogy honnan vásárolj, és hogy milyen tényezők befolyásolják az optimális készülék kiválasztását.
- Honnan szerezzem be a készüléket?
A legfontosabb szabály, hogy megbízható, klímákra szakosodott kereskedőtől vásárolj készüléket. Ez nem csak a berendezés minőségét garantálja, de nagy valószínűséggel a beszereléshez sem kell majd másik céget keresned. Sőt, ha bizonytalan vagy, milyen klímára van szükséged, számos cég akár egy helyszíni felmérést követően, ingatlanod adottságainak megfelelően segít kiválasztani az optimális készüléke(ke)t.
A készülék vásárlásán és beszerelésén túl érdemes az éves (ha fűtésre is használod, évente kettő!) karbantartással is ugyan azt a céget megbízni. Így egy esetleges meghibásodás esetén elkerülheted, hogy a szereplők felelősségüket hárítva egymásra mutogassanak.
- Hány helyiséget kell hűteni/fűteni?
Egy lakás vagy családi ház felszerelésénél az első szempont, amit a tervezési fázisban figyelembe kell venned, hogy hány egymástól különálló (falakkal és ajtóval elválasztott) helyiségben szeretnéd kontrollálni a hőmérsékletet. Minden ilyen helyiségre 1-1 beltéri egységgel érdemes kalkulálni. Egy amerikai konyhás nappalival elbír egy nagyobb teljesítményű készülék, de két szomszédos szobában nem lesz ugyanolyan a hőérzet, ha csak az egyikben van légkondi.
- Mekkora a helyiség(ek) mérete?
Ha megvan, hogy hány készülékre lesz szükség, adódik a kérdés: „Na és mekkorákra?” Habár van néhány tényező, ami befolyásolhatja a teljesítményigényt (4. pont), meglehetősen könnyű kiszámolni, hogy egy-egy helyiségbe mekkora klíma kell. Egy egyszerű ökölszabály szerint 1kW teljesítményre van szükség 10m2-enként (vagy 0,1 kW/m2).
A leggyakoribb klímaméretek szerint csoportosítva:
3,5 kW-os készülék – 30-40 m2
5 kW-os készülék – 40-60 m2
7 kW-os készülék – 60-75 m2
- Egyéb fontos paraméterek
Az adott helyiség egyedi tulajdonságai is nagyban befolyásolhatják, hogy mekkora beltéri egységre van szükség az optimális működéshez. Az 1kW/10m2-es becslés akkor helytálló, ha egy átlagos belmagasságú, jól szigetelt, átlagos méretű és jó minőségű nyílászárókkal felszerelt helyiségre alkalmazzuk. Az ezektől való eltérések esetén indokolt lehet nagyobb teljesítményű egység beszerelése.
Szigetelés és nyílászárók
Az épület szigetelése és a nyílászárók minősége a legkritikusabb pont, nemcsak a klíma, de bármilyen fűtésrendszer esetén. Egy rosszul, vagy nem szigetelt épület esetén értelemszerűen nem lesz megfelelő a készülék hatékonysága. A klímával való fűtést pedig ilyen esetben jobb, ha elfelejtjük. A padló- vagy falfűtéssel ellentétben a klíma legfőképpen mindig a levegő hőmérsékletét szabályozza, nem a falakét. Ebből eredően vékony szigeteléssel és rossz nyílászárókkal a készüléknek egyrészt folyamatosan nagyobb teljesítményt kell kifejtenie, másrészt ha kikapcsoljuk, nyáron hamar felmelegszik, télen pedig hamar lehűl majd a helyiség.
Ha ilyen gondjaid vannak, mi azt javasoljuk, ezeket orvosold először.
A Solar Konstruktnál ingatlanod szigetelésében is tudunk segíteni!
Tájolás és ablakfelületek
A helyiségbe jutó közvetlen napfény mennyisége elsősorban a tájolástól és az ablakfelületek
méretétől függ. Egy déli tájolású, nagy üvegfelületekkel rendelkező nappaliban sokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint egy átlagos méretű nyílászárókkal felszerelt hálószobában.
Belmagasság
Természetesen az sem mindegy, hogy az adott helyiségnek mekkora a belmagassága. A mai standard 2,7 m körül mozog, de a régebbi polgári lakások esetében nem ritka a 3,5-4 méteres belmagasság sem. A loftokról nem is beszélve! Példának okáért, a kettő közti különbség
egy 35m2-es helyiség esetén nem kevesebb, mint 45 légköbméter.
Belmagasság
Természetesen az sem mindegy, hogy az adott helyiségnek mekkora a belmagassága. A mai standard 2,7 m körül mozog, de a régebbi polgári lakások esetében nem ritka a 3,5-4 méteres belmagasság sem. A loftokról nem is beszélve! Példának okáért, a kettő közti különbség egy 35m2-es helyiség esetén nem kevesebb, mint 45 légköbméter.
- Elsődleges vagy kiegészítő fűtésként is szeretnéd használni?
Megéri egyáltalán klímával fűteni? Igen. Bizonyos feltételek megléte esetén a modern hűtő-fűtő klímaberendezések ma már részben vagy akár teljes egészében is kiválthatják az egyéb fűtésrendszereket. Míg a legtöbb elektromos fűtőberendezés 1kW villamosenergia felhasználásával 1kw-nyi fűtőteljesítményt képes leadni, addig az energiahatékonysági mutatókról (SEER, SCOP) szóló bekezdésben láthattuk, hogy a leghatékonyabb készülékek 4-5 kw-nyi fűtőteljesítmény leadására is képesek. Emiatt egy megfelelő szigeteléssel rendelkező ingatlan esetén a kialakítást és a hosszútávú működést tekintve is költséghatékony alternatíva lehet a klímával való fűtés.
Amennyiben klímával szeretnél fűteni, mindenképpen fűtésre optimalizált készülékek beszerelését javasoljuk. Szinte minden jelenleg kapható klímával lehet fűteni, ám a nem arra optimalizált készülékeknek télen meggyűlhet a baja a legnagyobb hidegekkel. Bár az általános klímáknak is üzembiztosan kellene működniük -10°C-ig, amikor elkezdődnek a mínuszok rohamosan veszíteni kezdenek energiahatékonyságukból. A másik kihívást jelentő tényező a csepptálcába távozó és ott megfagyó kondenzvíz, a jégréteg ugyanis idővel akkorára is vastagodhat, hogy eltörheti vagy megállíthatja a ventilátort, a motor leégését okozva.
A fűtésre optimalizált klímákat a szélsőséges hidegek adta kihívásokra tervezik. A kültéri egységek kialakítása lehetővé teszi, hogy akár -20-30°C-ig is stabilan és a legnagyobb itthoni hidegek esetén is energiahatékonyan működjenek. Ezen felül különböző leolvasztási és fűtési megoldásokkal (csepptálcafűtés, karterfűtés) kiküszöbölik a jegesedést és a kenőolaj megdermedését. A beltéri egységek pedig még kifinomultabb hőszabályozó-, illetve kényelmi funkciókkal (pl.: kandallóérzékelő vagy Heat Boost – gyorsfűtés) vannak felszerelve.
Kalkulátorunkkal minden fent említett paramétert figyelembe véve segítünk neked kiválasztani a tökéletes készüléket.
Sőt, ajánlatot is kérhetsz rá! Tégy egy próbát!
- Energiahatékonyság
Mint a legtöbb háztartási gépnél, a jó energiahatékonyság a klímáknál is árnövelő tényező.
Ezért energiahatékonysági szempontból két dolgot kell mérlegelned klímavásárláskor.
- Okoseszközt szeretnél?
Néhány évvel ezelőtt még kuriózumnak számított a Wi-Fi-vel felszerelt, azaz „okos klíma”, most
már viszont szinte nehezebb olyat találni, amiből a gyártók kihagyták azt. Így nem kell nagyítóval keresned az ilyen modelleket, de azért jó, ha megbizonyosodsz róla, ha szeretnéd a készüléked távolról, applikáción keresztül irányítani vagy programozni. Ez jól jöhet, ha szeretnél egy pontosan beállított, kényelmes hőmérsékletre hazaérni a munkából vagy egy utazásból.
Ennek nyáron talán nincs is akkora jelentősége, mert a meleg lakást percek alatt lehűtik a modern készülékek, de ha fűtésre használod, mindenképpen előnyös időben elindítani, hiszen a kihűlt lakást felfűteni több időbe telik.
- Környezeti terhelés
Sokak számára egyre fontosabb, hogy környezetbarát módon éljék mindennapjaikat. Ha te is közéjük tartozol, a klímavásárlás során két dologra kell odafigyelned. Az egyik az energiahatékonyság, amiről már több pontban írtunk. Nyilvánvalóan minél energia-hatékonyabb a készüléked, annál kevesebb energiát fogyaszt a használat során, ami kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár.
A másik pedig a klíma által használt hűtőközeg (gáz) típusa. A jelenleg elérhető leginkább környezetbarát hűtőközeg az R32-es jelzésű, tehát ha zöld készüléket szeretnél, ezt a típust kell keresned. Ezt általában jól látható helyen megtalálod a dobozon, vagy a termékleírásban, de ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a forgalmazót. A legtöbb új berendezés egyébként már ilyen hűtőközeget használ.
A hűtőközegek esetében az ODP (ózonlebontó képesség) és a GWP (globális felmelegedési potenciál) értékeket érdemes megemlíteni. A régebben használt hűtőközegek (pl.: R22) a bennük használt klór miatt aktívan károsították az ózonréteget, ezért azokat szerencsére rövid idő után kivonták a forgalomból. A ma használt hűtőközegek már nem fenyegetnek ezzel a veszéllyel, így ODP értékük nulla.
A GWP mutató a szén-dioxid környezetkárosító hatásán alapszik, amely az egyik legjelentősebb gáz a globális felmelegedés tekintetében. Ez azt jelenti, hogy egy szén-dioxid molekula környezetkárosító hatása GWP értékkel kifejezve 1 lesz. Egy 100-as GWP érték például azt jelentené, hogy a hűtőközeg egy molekulája száz szén dioxid molekulának felel meg ebből a szempontból.
| R22 hűtőközeg (megszűnt) |
R410A hűtőközeg | R32 hűtőközeg | |
|---|---|---|---|
| ODP | 0,7 | 0 | 0 |
| GWP | 1810 | 2088 | 675 |
A táblázatból kitűnik, hogy a GWP érték még az R32-nél is messze van az ideálistól, de a kutatók folyamatosan dolgoznak a jobbnál-jobb gázok kifejlesztésén.
A hűtőközegek esetében az ODP (ózonlebontó képesség) és a GWP (globális felmelegedési potenciál) értékeket érdemes megemlíteni. A régebben használt hűtőközegek (pl.: R22) a bennük használt klór miatt aktívan károsították az ózonréteget, ezért azokat szerencsére rövid idő után kivonták a forgalomból. A ma használt hűtőközegek már nem fenyegetnek ezzel a veszéllyel, így ODP értékük nulla.
A GWP mutató a szén-dioxid környezetkárosító hatásán alapszik, amely az egyik legjelentősebb gáz a globális felmelegedés tekintetében. Ez azt jelenti, hogy egy szén-dioxid molekula környezetkárosító hatása GWP értékkel kifejezve 1 lesz. Egy 100-as GWP érték például azt jelentené, hogy a hűtőközeg egy molekulája száz szén dioxid molekulának felel meg ebből a szempontból.
| ODP | GWP | |
|---|---|---|
| R22 hűtőközeg (megszűnt) |
0,7 | 1810 |
| R410A hűtőközeg | 0 | 2088 |
| R32 hűtőközeg | 0 | 675 |
A táblázatból kitűnik, hogy a GWP érték még az R32-nél is messze van az ideálistól, de a kutatók folyamatosan dolgoznak a jobbnál-jobb gázok kifejlesztésén.
- Szeretnéd, ha extra funkciókkal rendelkezne?
A gyártók folyamatosan versenyeznek egymással, aminek az az eredménye, hogy újabbnál újabb extra funkciókkal látják el készülékeiket, melyek egyaránt lehetnek költséghatékonysági, kényelmi, vagy egészségügyi jellegűek. Továbbá az is, hogy ahány gyártó, annyi féle egyedi szabadalom és fantázianév. Éppen ezért ebbe nem is nagyon szeretnénk részletesen belemenni, de példaként felsorolunk néhány gyakori és kedvelt funkciót.
- 3D légáramlás
- Sleep mód
- Halk mód
- ECO funkció
- Intelligens szem
- Jelenlét érzékelő
- Automata tisztítás
- Gombaölő hatás
- Páramentesítő
- Légtisztító
- Autodiagnózis
Ha fontosak neked az extrák, érdemes utánanézni miket tud a készülék, vagy akár azok alapján
indítani a keresést.
- Megjelenés
A klíma szó említése kapcsán a legtöbbeknek elsőre egy nagy fehér doboz ugrik be. Nos, valóban, a legtöbb készülék még ma is így néz ki, persze finomabb vonalakkal és esetleges ledpanelekkel. Ugyanakkor már szép számmal vannak különlegesebb formavilágú modellek, amelyek igen széles spektrumon, a férfiasan marcona, sötét színektől egészen a kifinomultan nőies pezsgőszínig mozognak. Ezek a készülékek nem csak otthonod komfortjához, hanem divatos megjelenéséhez is hozzájárulhatnak.
Kedvezményes tarifák (H & Geo)
A H- és Geo tarifák olyan energiatarifák amelyeket hőszivattyúk, hőszivattyús klímaberendezések és egyéb megújuló energiaforrások esetén lehet igényelni. Ezen tarifák díja jellemzően 30 40%-kal kedvezőbb, mint az általános (A1, A2, B) tarifáké.
Amint azt már korábban említettük, a H- és Geo tarifák igénylésének feltétele, hogy a klímaberendezés energiahatékonysági értékei megfelelőek legyenek. Ez legalább 3-as COP értéket jelent, vagy 6 kW-os teljesítményig 4.1-es SCOP értéket, 6.1 és 11.9 kW között 3.8-as SCOP értéket, 12 kW felett pedig 3-as SCOP értéket.
Igénylését az áramszolgáltató weboldalán található igénylőlap kitöltésével kezdhetjük meg. A Geo tarifa csak az ELMÜ ÉMÁSZ szolgáltatási területein érhető el.
Az alábbi táblázatban összeszedtük a tarifák közötti különbségeket:
| Geo tarifa | H tarifa |
|---|---|
| Egész évben igénybe vehető. | Csak fűtési szezonban vehető igénybe (október 15. – április 15.) |
| Egész évben kedvezőbb tarifával számol. | Fűtési időszakon kívül hagyományos tarifával számol. |
| Fűtési időszakban drágább, mint a H tarifa. | Fűtési időszakban kedvezőbb, mint a Geo tarifa. |
| Napi 2×2 órára szünetel a hűtés-fűtés és a HMV, azaz használati melegvíz készítés. (08:00 – 10:00, 16:00 – 18:00) | Folyamatosan üzemel. Nem áll le a HMV készítés. |
Hogyan történik
a klímarendszer kiépítése?
-
Kalkulátorunk segítségével megtalálhatod a számodra optimális légkondit,
és egyúttal ajánlatot is kérhetsz. - A megadott elérhetőségeden felvesszük veled a kapcsolatot, és részletesen átbeszélünk mindent.
- A kapcsolatfelvételt követően egy pontosabb ajánlatot küldünk számodra.
- Meglévő ingatlan esetében tapasztalt kollégáink helyszíni felmérést tartanak. (Tervezés alatt lévő ingatlan esetén értelemszerűen ez a lépés kimarad.)
- Az ingatlan pontos ismeretében végleges ajánlatot készítünk.
- Amennyiben megfelelőnek találod az ajánlatot, megkötjük a szerződést, és
- indulhat a kivitelezés, beüzemelés.
Szeretnél másodvéleményt?
Országszerte több száz megbízást teljesítettünk már.
Ismerd meg elégedett ügyfeleink tapasztalatát!
